A főzősulis lányoknak.
Tulajdonképpen nem olyan nehéz házilag szaloncukrozni, csak rá kell szánni magunkat (meg az időt, mert azért ez elég macerás munka), az eredmény pedig kárpótol a fáradtságért.
A csomagolásnál végül a cakkozott zsírpapír+ színes fólia mellett döntöttem, így oldódott meg a tavalyi dilemma, hogy lehet e nem étkezési csomagolópapírba szaloncukrot csomagolni. Így legalább nagyon oldszkúl lesz. Már csak fóliát kell szereznem hozzá…
* 12 db
* 8 dkg darált dió
* 10 dkg mazsola
* 0,5 dl rum
* 1 ek nádcukor
* étcsoki a bevonáshoz (50% kakaótartalmú, nagyjából 10 dkg)
A rumot felfőzzük a mazsolával és cukorral, addig melegítjük, amíg az összes folyadékot magába nem szívja a gyümölcs. Késsel (vagy késes robotgéppel) nagyon finomra aprítjuk, majd összegyúrjuk a finomra darált dióval. A masszából szaloncukor méretű és formájú rudakat formázunk, majd olvasztott csokiban megmártjuk.
A mártás menete: a csokit vízgőz felett vagy vastag aljú edényben a legkisebb láng felett addig melegítjük, amíg épp csak megolvad. Lehúzzuk a tűzről, majd minden rudat egyesével megforgatunk benne, lecsepegtetjük a fölösleget és szilikonos sütőlapra tesszük hűlni.
* 16 db
* 10 dkg kókuszreszelék
* 5 dkg kókusztej
* 3 ek cukor
* 2 tk étkezési keményítő ( 3 gr)
* étcsoki a bevonáshoz (50% kakaótartalmú, nagyjából 15 dkg)
A kókusztejet összefőzzük cukorral és fél deci vízzel, majd hozzákeverjük a keményítővel jól elkevert kókuszreszeléket és addig melegítjük, amíg a kókusz felszívja a folyadékot. Sűrű, jól formázható masszát kell kapnunk. Kihűtjük, formázzuk, majd bevonjuk. A csokit itt nekem egyszerűbb volt két fázisban felvinni, mert a kókuszreszelék így nem keveredett el benne és sima maradt a bevonó is. Ehhez első körben ecsettel lekentem a rudak alját, majd ezt hagytam hűtőben (teraszon) megszilárdulni, utána megfordítottam és ecsettel lekentem a maradék részeket is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése